|
|||||||||||
|
|||||||||||
Versenytársaink gyakran azt állítják, hogy a DEXION profilok és a SPEEDLOCK minden éle, vágásfelülete és hegesztési varrata védtelen a
korrózióval szemben. Ez az állítás nem igaz. Jelen termékismertetőnkben
tudományosan ill. kísérletekkel igazolt ellenérveket sorakoztatunk fel
versenytársaink állításaival szemben. |
|||||||||||
A nagy védőhatást a horgany már eddig is gyakran nyilvá-nosságra
hozott speciális előnyei biztosítják: -a sérült hely a horgany "távhatásának" segítségével véde-kezik (a több miliméteres távolságot a horgany és a vas közötti feszültségpotenciál elektromosan semlegesíti és a szabaddá vált vasfelület nem rozsdásodik azonnal). -a horgany önvédelmi hatása által lassú korrózió megy végbe (cinkoxidból és cinkkarbonátból álló védőréteg keletkezik), miközben "cinkrozsda" jön létre, melynek mennyisége kisebb, mint a "vasrozsdáé" és szinte teljesen kizárt a további rozsdásodás. -katódos korrózióvédelem (helyielem képződése) |
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||||||
L. A. KRAAK HANDELSBLATT-TL, 1994 XII. 4. A tűzi horganyzással előállított bevonatok rendkívül
korrózió- és kopásállók. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a
horganybevonat pl. horganyzási hiba, szállítási és szerelési sérülés vagy
utólagos megmunkálás, mint fúrás vagy fűrészelés következtében
sérült. |
|||||||||||
Az acélt úgy lehet megóvni a rozsdásodástól, ha távol tarjuk
tőle az elektrolitot, pl. fém- vagy rétegbevo-nattal (festés). Ha ez a
védőrendszer megsérül, akkor az elektrolit egészen az acélfelületig
eljuthat. A fém-felületen elektrolitként működnek már a levegő magas
páratartalma esetén keletkező vékony és láthatatlan nedvességrétegek is,
valamint a nedves csapadékok. Ha az acélt olyan fémbevonattal védjük, amely kevésbé nemes, akkor az megvédi az acélt a sérülés helyén, miközben anódként áldozattá válik és oldatba kerül. Ha viszont a fémbevonat nemesebb mint az acél, vagy (mint általában lenni szokott) a védőréteg nem vezeti az elektromosságot, akkor a sérült helyeken az alapanyag oldatba megy és a védőréteg alározsdásodik. A cink az acélhoz képest kevésbé nemes fém. Tűzi horganyzáskor vas-cink ötvözetű rétegek keletkeznek, amelyek szorosan tapadnak az alapfémhez, a tetejükön pedig általában a fürdő összetételétől függő tiszta cinkréteg van. A horganybevonat és az alapfém feszültségkülönbsége mintegy 350mV, ami elég nagy ahhoz, hogy 1,5-2mm távolságban biztosítsa a katódos védelmet. A bevonat a sérült helyen mint "áldozati anód" oldatba megy, ami a szabad acélfelületet mint katódot megvédi. |
|||||||||||
|
|||||||||||
Hasonló hatás hosszútávon nem érhető el korrózió elleni
védőréteggel, mivel ezek a védőrétegek nem elektromos vezetők. Csak
cinkporral erősen pigmentált bevonatok vezetik kezdetben valamennyire az
elekt-romosságot és így ha megfelelően tapadnak az acélfelülethez, akkor
katódos védőhatást gyakorolhatnak. Ez a katódos védelem azonban csak rövid ideig hatékony. Ezután a tartós védelem a horganybevonathoz hasonlóan fedőréteg képződése által történik. Kettős védőrendszer esetén (tűzi horganyzás és bevonat) azonban a katódos védelem teljes mértékben hatá-sos. Akkor sem történik alározsdásodás, ha a horgany egészen az acélalapanyagig megsérül. A gyakorlatban a katódos védelem elvét pl. szalaghorganyzott lemezből készült falburkolatok és tetőborí-tások készítésénél alkalmazzák. Ezeknek az elemeknek a vágási felületeit általában nem kell külön korrózió-védelemmel ellátni, ha a szakember úgy szereli, hogy a védtelen vágási felületek az épület belsejébe kerül-jenek. Ugyanez érvényes az elemek szereléséhez szükséges fúrt lyukakra és az olyan helyekre is, amelye-ken a horganyréteg ponthegesztés vagy szögelés következtében lokálisan megsérült. Ez az elv a tűzi horganyzású csavarokra és anyákra is érvényes. Az anya menetét általában nem szokták tűzi horganyzásnak alávetni, hanem a menetet utólag vágják be a tűzi horganyzású nyers darabba. A nem hor-ganyzott anyamenet korrózióvédelmét a csavar horganyrétege veszi át. Ugyanakkor a csavar és az anyame-net közötti rést védő cinkvegyületek töltik ki. Nemrég vizsgáltak meg egy feszítőcsavart, mely ,már 25 éve a helyén volt, és a nem horganyzott meneten semmiféle korróziót nem tudtak megállapítani. Gyakran teszik fel a kérdést, hogy a gyakorlatban milyen tá-volságig hatásos a katódos védelem. Ez több nehezen meghatározható körülménytől függ, ami kizárja, hogy tizedmiliméteres pontosságú előre-jelzést adjunk. Nagyságrendileg azonban már korábban említettük az 1,5-2 mm-t. A kísérletek során 10 négyzetmiliméternél nagyobb mesterségesen megsértett felületen középről kiinduló enyhe rozsdaképződést állapítottak meg. A rozsdaképződés azonban csak lassan terjedt ki és sok esetben meg is állt. Ez arra utal, hogy a katódos véde-lem még ebben az esetben is hatékony, de csak kisebb aktivitással. A katódos védelemnek mindenesetre az az előnye, hogy általa még nagyfelületű sérülések esetén is bizton-sággal kizárható a horganybevonat alározsdásodása. Ezeket a sérüléseket viszont az egységes korrózió-védelem miatt gondosan ki kell javítani. |
|||||||||||