Levélke az osztálykirándulásról
Virág honlapja

 K.mét Városháza

a "Szarvas"

Középpont

Árpád Szálló

Szt. Korona

Szt. László

Gyál

Kecskemét-Szarvas-Ópusztaszer

                                                                                          Gyál



Ezek megtörténtek: 2007.04.27-28-án.

I. nap                                                                        

GYÁL            indulás 8:00

 

KECSKEMÉT

-   Katona József Színház  (jó parkolási lehetőséggel)

-   Városháza - harangjáték meghallgatása

-         Kossuth Lajos szobra

-         Séta a parkon keresztül: Szökőkút

-         Cifra Palota - pávás terem és a kiállítások megtekintése

 

SZARVAS

 

                                    - szlovák kéttannyelvű iskola :

                                      ismerkedés az iskolával,

                                                  - ebéd

                                                  - focimeccs

 

- Körös-Maros Nemzeti Park,

  állandó kiállítás megtekintése,

                          - Filmvetítés, 

                          - Séta a tanösvényen,

                          - A Borza kastély körüljárása,

   -Magyarország történelmi  közepe,

   - hajókirándulás a Holt Körösön (Katalin II),

   - szálláshely elfoglalása a kollégiumban.


II. nap                                                                      

  SZARVAS              Séta a városban

o       Szarvas-szobor

o       Tessedik Sámuel szobra és temploma

o       Magyar korona emlékoszlop

o       Ruzicskai alkotóház

o       Játék a réten

o       Ebéd a Régimódi Étteremben (finom!)

 

 

ÓPUSZTASZER                       

                                       -    Árpád emlékmű

o       Királyszobrok

o       Játék a parkban

o       Feszty-körkép

o       Fagyizás

o       Vásárlás a bazárban

 

Indulás haza. 17:00

Érkezés Gyálra  18:45

 

Költségek:  kb. 8500 Ft/fő


Szemelvények a kirándulásról írt fogalmazásokból.

Séta a Körös-Maros Nemzeti Parkban

 

A Körös-Maros Nemzeti Park a Körösök, a Maros és a Tisza által határolt területen található. 1997-ben alapították. Egy része Szarvason van, s az Anna-liget is része.

Itt megtanultuk megkülönböztetni egymástól a gyöngyvirágot és a medvehagymát. Ez a két növény nagyon hasonlít, csak a virágukról lehet őket megkülönböztetni, vagy még arról, hogy a medvehagymának fokhagymaszaga van. Ha erősen megdörzsöljük a levelét, érezhetjük. Ez gyógynövény. Ellenben a gyöngyvirág minden része MÉRGEZŐ!  Ezért is fontos, hogy jól ismerjük környezetünket.

Ezután egy háztetőfélét láttunk, amit egy sínre építettek. A fiúk eltolták, és alatta egy földalatti üreget láttunk. Egy üveglap mögött megfigyelhettük a földalatti élővilágot: csigát, gilisztát, járatokat, lárvákat.  Amikor mindenki megnézte, a tetőt vissza kellett rakni a helyére, hogy újra sötétbe boruljon ez a földalatti világ. (M.Betti)

 

A tanösvényen sok gyógynövényt láttunk: kerti zsályát, fekete nadályt, kerti kakukkfüvet, bazsalikomot, közönséges cickafarkot, vérehulló fecskefüvet, borsos mentát.

Láttunk egy filmet a vándormadarakról. Megtudtuk, vándorlásaik során hány kilométert tesznek meg. Pl. kanadai daru: 3500 km, sarki lúd: 4000 km, kanadai lúd: 3500 km. (B. Petra)

 

Amíg a fiúk megnézték a kiállítást, a lányokkal filmet néztünk. Nagyon viccesnek tűnt, ahogy a kacsák a vízen jártak. Egy másik madár  igencsak fura hangot adott ki.  (K. Virág)

 

 

Egy néni vezetett körbe minket. Elmondta, hogy a csalán egészséges és meg lehet enni. Fel kell göngyölni, sok nyálat kell a szánkban gyűjteni, és úgy kell elrágcsálni. Márk volt az első, aki megette. Én nem mertem kipróbálni.

Észrevettünk egy kis békát. A néni megfogta. Egy kis zöld levelibéka volt.  Márk elkérte.

Azt mondta, nem is annyira nyálkás. De egyszer csak elugrott. Én nagyon megijedtem, elkezdtem sírni. Meglepetésemre Márk újra megfogta. Azt mondták, hogy ne féljek, a béka jobban fél, mint én. Neki mi óriások vagyunk, és gondoljak bele, 38 ilyen óriás között ő mennyire félhet!

Rengeteg állat él itt. De nem ketrecekben vannak, mint az állatkertben, hanem szabadon. Ha csöndben vagyunk, láthatunk őzet, fácánt, mókust. Különféle madarakat figyelhetünk meg, s hallhatjuk éneküket.

Érdemes ellátogatni ide. Nagyon szép és érdekes itt minden. (Sz. Blanka)

 

                                   A nagy focimeccs

 

Április végén elmentünk az osztállyal Szarvasra kirándulni.  Az ottaniak kihívtak minket egy meccsre. Öt plusz egyen voltunk: Márk, Pisti, Zoli, Karcsi Zsombor és én. Zoli volt a kapus.

Mi kezdhettünk. Márk támadásba lendült, de az első helyzetet kihagyta. Aztán a hazaiakra került a sor. De Zoli jól védett. Utána újra Márk indult. Lőtt egy hatalmas gólt. A szurkolótáborunk ujjongott. A szarvasiak középkezdéssel jöttek. Viszont Márk elvette tőlük a labdát Passzolt Karcsinak.Egy újabb gól! Vége lett az első félidőnek. Szünet után a szarvasiak kezdtek. Máris egy szöglettel folytattuk. Márk beadta, Pisti berúgta.  Később Márk rúgott még egy gólt, de a bíró nem adta meg. Vége lett a meccsnek. Mi nyertünk 3-0 - ra.

A bírótól kaptunk jégkrémet. Jó meccs volt. (Cs.László)

 

Ugyanez a meccs lány szemmel:

 

A gyáli fiúk kiálltak focizni a szarvasiak ellen.

Amikor elkezdődött  a meccs, mindenki izgatott volt. A lányok még szurkoltak is. Ezt kiabálták:

-         Hajrá Gyál, Gyál a király!

S ekkor megtörtént: Márk rúgott egy gólt. Mindenki örült. Aztán tovább szurkoltunk . Egyszer csak azt vettük észre, hogy sorba repültek be a gólok.

Aztán megszólalt a síp. Vége! Mindenki boldog volt. Nyertünk!  (L. Nikolett)

 

Hajókázás a Körösön

 

Nekem legjobban a hajókázás tetszett. Másodszor lehettem kapitánya a Katalin II-nek.

Amikor elfordítottam a kormányt, úgy tűnt nekimegyünk egy parti fának.  Mind felordítottak:

-         Oti, vigyázz!

-         Nyugi, csak semmi pánik! - s közben visszarántottam a hajókereket. Erre megint berezeltek:

-         Oti! Felborulunk!

-         Valami  baj van?

-         Beleesünk a vízbe!

-         Beleborultatok?

-         Nem. - és akkor jött a következő vezető.

Valljuk be, büszke voltam rá, hogy oda vittem a csoportomat, ahol nagyszüleim és az anyukám felnőtt.  (K. Otília)

 

A programok között hajókirándulás is szerepelt.

A busszal először a történelmi Magyarország közepére érkeztünk meg. Egy dombon jókora szélmalom állt.

Onnan indultunk a sétahajókázásra. A vízen sok érdekes látnivaló várt. A kapitány érdekes, tréfás kérdéseket tett fel. Majd megkérdezte:

-         Ki akar hajót vezetni?

-         Én, én, én! - kiáltották osztálytársaim. Én még bátortalan voltam. De végül

csak kipróbáltam. A jármű jobbra-balra ment. A kormányt csak tekertem. Azt képzeltem, hogy én vagyok a legjobb kapitány.

Amikor partot értünk, azt mondtam:

-         Ez volt életem legjobb kalandja!  (V. Róbert)

 

Nekem a legnagyobb élmény a hajóút volt.

Mindenki vezethette a hajót. Csak én nem akartam. Mindenki biztatott:

-         Nem olyan veszélyes!

A holt Körösön úsztunk a Katalin II-vel. Az első állomás: Magyarország közepe. A következő az Arborétum. A harmadik látnivaló a Borza kastély. Ezután a Híd-Főiskola, a mocsári ciprusok és a holtágak találkozása híd.

A kapitány egyik kérdésére apa tudta a választ, s kapott egy könyvjelzőt. Nekem adta. Megfigyeltem rajta az íráokat. Idézem: "Hajótörés kizárva!"  "Cápaveszély kizárva!"

Így hát épségben ért véget az utazásunk. (M. Debóra)

 

Végre megérkezett a hajó! Felszálltunk, s elindultunk . Egyszercsak megszólalt a hajó tulajdonosa.:

-         Ki akarja vezetni a hajót?

-         Én, én, én! - mondták többen is egyszerre.

Már nem is tudom, ki vezette először  a hajót, de mindenki kipróbálhatta. Még Erika néni is kormányozta. A hajóút során sok érdekes dolgot láttunk. A kapitány kérdéseket tett fel. Aki jól válaszolt, könyvjelzőt kapott.

Én nem kaptam, de így is nagyon jól éreztem magam. (V. Zsombor)

 

Busszal érkeztünk meg a Körös partjára.

Éppen akkor érkezett meg a hajó. Felültünk a sétahajóra. A kapitány kedvesen fogadott minket. Megengedte a gyerekeknek is, hogy kormányozzák a hajót. A folyó partján szép növényeket láttunk. Este lett, mire visszaérkeztünk a kikötőhelyre.

Nagyon jól éreztem magam, felejthetetlen élmény volt számomra ez az út. (V. Patrik)

 

Kecskeméti séta

 

Egy szép napon elmentünk kirándulni az osztállyal. Először Kecskemétre értünk. Megcsodáltuk a Városházát , s ott meghallgattuk a harangjátékot. Utána elsétáltunk a Cifra Palotába.(Tényleg zöld az ablaka!) Ott tűzzománc-kiállítást  láttunk a Pávás teremben. Megnéztük az aranyleleteket is. Visszafelé gyönyörködtünk a szökőkútban.

.... Legutoljára Ópusztaszerre utaztunk. A Történelmi Emlékparkban megnéztük az Árpád emlékművet, a királyszobrokat és a Feszty-körképet. 

Minden nagyon tetszett. Azt ajánlom, mindenki menjen el, s csodálja meg maga! (Körmendi Ádám)

 

Ópusztaszer

 

Kirándulásunk utolsó helyszíne Ópusztaszer volt.

Elsőként  Árpád emlékművet néztük meg. Róla tudjuk, hogy Álmos fia, s ő fejezte be a honfoglalást. Majd híres királyaink szobrát  jártuk körbe. Ezután kiszaladgáltunk elérkezett a nap fénypontja! Egy hatalmas épület emeletén a Feszty-körkép csodáit tekinthettük meg. Amikor a kör alakú terembe értünk, megszólaltam:magunkat a hatalmas területen fekvő parkban. Apuval megtaláltuk  a romkertet is. Ezután sorakozni kellett. Végre.

     Egy rövid előadás után véget ért a csoda. A földszinten a festő mellszobra állt.

      Némi vásárolgatás után az egész osztály lehűtötte magát egy fagyival.

      A csoport többi tagja e csodálatos kirándulás után hazarobogott. (D. Dorina)


Aranymondás

Ópusztaszeren Erika néni megkérdezte  tanítványait: Gyerekek mi történt 896-ban?      Válasz kórusban: Honfoglalááááás.      És 1896-ban?   Egy hang:                  A Honfoglalás vége.


Szerkesztette, rendezte: Erika néni

K. László apuka (társszerkesztője a lapnak), aki otthon őrizte a házat (házakat), amíg a III/A. kivolt rándúlva.

    (c) 2007 Raktártechnika.hu (támogató)                                  Template:                         Hope Mailer